A tanári pálya megújulása

A tanári pálya megújítására irányuló számtalan hazai- és nemzetközi kutatás közös pontja annak a társadalmi igénynek az azonosítása, amely szerint egy új típusú, innovatív, szakmailag felkészült pedagógus kell az iskolákba. Olyan tanár képe ez, aki képes és akar adaptívan reagálni az iskolát érő kihívásokra, elkötelezett a folyamatos fejlesztések, újítások iránt, azaz innovatív és kezdeményező, s minden diákja számára az optimális tanulási környezet megteremtésére törekszik.

Szintén a képzés megújítására ösztönzött A tanárok számítanak című OECD (2007) jelentés, amelynek eredményei alapján elmondható, hogy a jó tanár az oktatási rendszer legfontosabb eleme, és a tanulók teljesítményére hatást gyakorló tényezők közül a család hatása után a második legfontosabb. Így a pedagógusképzés legfőbb célja egy olyan szaktárgyi és oktatási-nevelési szakértelem megalapozása, amellyel a tanár képes ellátni azt az összetett feladatot, amit a más-más tanulói korosztályok, személyiségek, tanulási jellemzők, szociális körülmények stb. megkívánnak. Továbbá képes a megfelelő tanári stratégiák megválogatására, megújítására és gyakorlati alkalmazására, melyekhez a különböző tanári kompetenciák legkülönbözőbb elemeit mozgósítja.

Országonként ugyan változó a pedagógusszakma társadalmi megítélése, az életpálya-építés lehetősége és a foglalkoztatottsággal kapcsolatos irányelvek, a fenitek alapján mégis közös törekvése az Unió minden országának a tanárok presztízsének emelése. Ennek kapcsán a tanárképzés rendszere és tartalma több országban is átalakult. A magyar kormány 2004 nyarán elfogadta a Bologna-stratégiát, és a Parlament 2005-ben jóváhagyta a bolognai folyamat jogi kereteit (1. sz. ábra), mely kijelölte az új tanárképzési rendszer fontosabb sajátosságait, főbb alapelveit.

1. sz. ábra: A Bologna képzés szerkezete


Ezek alapján a tanári képzés egységesen mesterszintre került, úgynevezett kompetencia alapú képzéssé vált (a kompetencia alapú képzésről részletesebben lásd 3.1. fejezet), megnövekedett mind az elmélet mind a gyakorlat óraszáma.

E trendeknek megfelelően, az ELTE PPK és a társkarok által szervezett tanárképzésbe is előzetes végzettségtől, élethelyzettől függően egyre többféle módon lehet bekapcsolódni és képzést végezni. Fontos, hogy egyre hangsúlyosabbá válik a képzés után megkezdett gyakorlati munka is, és ennek megfelelően egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a szakma a kezdő pedagógusok bevezetésének az iskola valós világába, fokozottabban támogatja a gyakorló pedagógusok továbbképzésekhez való hozzáférését.