Kik segítenek az elkészítésben?

Ahogy a fentiekből is látszik, a portfólió műfaját, elkészítésének menetét és célját tekintve is más, mint a hagyományos értelemben vett szakdolgozat (közös bennük, hogy mindkettőt a záróvizsga részeként a képzés végén adja le a hallgató és értékelést is kap rájuk). A portfóliót a képzés során folyamatosan készíti a hallgató, ezért nem kell felkérnie „konzulenst” vagy „témavezetőt” ehhez a munkához. Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor mégis kitől kaphat segítséget ehhez az éveken át tartó feladathoz? Részben minden oktatója, akivel a képzés során kapcsolatba kerül, segíti a portfólió elkészítését. A gyakorlatban ez sokféleképpen valósulhat meg. Egy jellemző esete az, amikor az oktató azzal kezdi az első órát, hogy a kurzus ismertetése közben a portfólió készítéséről is szót ejt, kiemeli, hogy hogyan segíthet az adott kurzus a portfólió készítésben (pl. milyen kompetenciákat fejleszt kiemelten a kurzus, milyen produktumok fognak keletkezni a félév során, és ezek közül melyiket javasolja a portfólióban elhelyezni, milyen értékelést, visszajelzést fognak kapni a hallgatók a félév során). Különösen a szemináriumokon, ahol személyesebb kapcsolat alakulhat ki a hallgatók és az oktató között, van arra lehetőség, hogy az oktató ne csak információközléssel, hanem a kurzus feladatai révén gyakorlati segítséget is nyújtson a portfólió készítéshez. A tanárképzésben részt vevő hallgatóknak tehát azt javasoljuk, hogy keressék azokat az alkalmakat, amikor a portfólióval kapcsolatos munkájukkal is foglalkozhatnak, és bátran kérjék oktatóik és akár hallgatótársaik segítségét, véleményét.

Ezen túl a képzés végén a Pedagógiai-pszichológiai tanításkísérő szeminárium oktatója támogatja a portfólió végső formájának kialakítását.