Miket tartalmaz a portfólió?

Mi az az értékelési portfólió, és miért ilyet kell készíteni?

A képzés során minden hallgató készít portfóliót. Ez a hallgató tanári mesterszakon született munkáiból összeállított célirányos gyűjteménye, amely kiegészül a hallgató saját és másoktól (oktatóktól, gyakorlatvezető tanártól, hallgatótársaktól stb.) kapott reflexióival. A portfóliónak céljai és tartalma szerint számos fajtája lehet; a tanárképzésben részt vevő hallgatónak ezek közül, a szak zárásaként ún. értékelési portfóliót kell készítenie. Ez olyan portfólió, amely lehetővé teszi az oktatók számára, hogy a hallgató tanulási eredményeit, fejlődését holisztikusan, az összes jellemző dokumentum segítségével értékeljék. Ezért, tehát a portfólió készítésének célja miatt nevezzük értékelési portfóliónak

Van-e témaválasztási, vagy bejelentési kötelezettség a portfólióhoz kapcsolódóan?

A tanári szakdolgozat értékelési portfólió részéhez témát választani és azt külön bejelenteni nem kell. A portfólióhoz külön témavezetőt felkérni nem kell, a feladatok teljesítéséhez a portfólió és különösen a reflexiók elkészítéséhez a pedagógiai-pszichológiai tanításkísérő szemináriumok nyújtanak konzultációs segítséget.

Milyen dokumentumokat, anyagokat kell tartalmaznia a portfóliónak?

A portfólió bevezetőjében fel kell tüntetni, hogy a hallgató a tanárképzés mely típusában vett részt, az egyes modulokban hány kreditet kellett teljesítenie.

Ahogy fentebb írtuk, a portfólióban alapvetően kétféle dokumentum kaphat helyet: a képzés során keletkezett produktumok és az ezekkel kapcsolatos reflexiók. Négyféle tartalmú dokumentum kell, hogy megjelenjen a portfólióban:

  • pszichológiai munka,
  • pedagógiai munka,
  • szakmódszertani munka,
  • az iskola, mint szervezet működéséhez kapcsolódó munka (elkészítendő az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat során).

A keletkezésük forrását tekintve kötelezően meg kell, hogy jelenjenek a tanulmányokhoz kötődő három gyakorlati képzési terepen készült munkák:

  • az egyetemi tanulmányok során a pszichológiai és pedagógiai tárgyakhoz kötődő iskolai gyakorlatok során készült munka (kivétel ez alól a korábbi mesterszintű tanulmányok során tanári végzettséget szerzettek – 0 kredites pedagógiai-pszichológiai modul – lásd képzési utak)
  • a tanítási gyakorlat során készült munka,
  • az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat során készült munka,

A portfólió elemeinek válogatása során tehát az egyik fő szempont, hogy a dokumentumok a lehető legteljesebb mértékben fedjék le a tanárképzéssel kapcsolatos tanulmányok különböző területeit, különös tekintettel a gyakorlati képzési elemekre (pszichológiai, pedagógiai tantárgy-pedagógiai, iskolai gyakorlatok). A portfóliónak szinte bármi része lehet, így például egy-egy jól sikerült óravázlat a gyakorlótanítás időszakából; egy fontosnak tartott szemináriumi dolgozat, amelynek elkészítésekor, vagy most visszatekintve azt érezte a hallgató, hogy igazán sokat tanult a pedagógusi munkával kapcsolatban; hospitálási napló vagy naplórészlet egy emlékezetes óralátogatásról; a hallgató által készített taneszköz vagy alkalmazott nevelési-oktatási módszer bemutatása, de akár egy oktatóval, vagy a vezető tanárral való levelezés is, ha az a hallgató fejlődése szempontjából fontos információkat tartalmaz stb. Ebből a néhány példából is jól látható, hogy a jó portfóliót műfaji szempontból a sokféleség jellemzi (egyébként ez is az értékelési szempontok egyike), ezért érdemes a hallgatónak többféle produktum közül válogatnia a portfólió összeállítása során. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a célszerű válogatás is elvárás, nem a nagy mennyiségű anyag dokumentálása, hanem a kompetenciákhoz kötött fejlődés bemutatása a cél. Az egyes munkáknál jelezni kell, hogy a képzés mely szakaszában készültek, mely tantárgyhoz, gyakorlathoz kötődnek.

Ajánljuk, hogy a hallgató a munkákhoz a képzés során kapott oktatói értékeléseket is csatolja, és a reflexióit ezekkel összefüggésben is tegye meg.

A másik nagy csoport a reflexiók. Ezek egyrészt az egyes dokumentumokhoz fűzött megjegyzések, magyarázatok, javaslatok, önreflexiók. Másrészt egy összegző önreflexió a képzés során elért eredményekről és fejlesztendő területekről, további szakmai célok és az ezekhez kapcsolódó cselekvési terv megfogalmazása (reflexióról részletesebben lásd ebben a fejezetben)

A tanárképzés különböző formáiban (pl. levelező és nappali tagozatos képzés) részt vevő hallgatók számára más-más elvárások lehetnek a portfólió tartalmával kapcsolatban, például az egyes képzési területekről származó dokumentumok minimális számát illetően, ezért mindenképpen javasoljuk, hogy a hallgató idejében tájékozódjon a portfóliójával kapcsolatos pontos irányelvekről, kritériumokról (lásd részletesebben 4. sz. fejezet). Általánosan még is azt mondhatjuk, hogy a portfólió legalább hat dokumentumot tartalmaz (a pedagógiai-pszichológiai modul végzése alól mentesülők korábbi egyetemi szintű tanári diploma esetén csak négy: az 1., 4,  5., és 6.):

  1. egyetemi tanulmányi során készült pszichológiai munka (minimum 1 db),
  2. egyetemi tanulmányi során készült pedagógiai munka (minimum 1 db),
  3. egyetemi tanulmányai ill. a gyakorlatok során készült szakmódszertani munka (minimum 1 db),
  4. a tanítási gyakorlat és/vagy egyéni összefüggő gyakorlat során készült munka (minimum 1 db),
  5. a tanítási gyakorlat és/vagy egyéni összefüggő gyakorlat során készült az iskola mint szervezet működéséhez kapcsolódó munka (minimum 1.db),
  6. a hallgató összegző reflexiója saját munkájára a fent leírtak alapján.