Illyés Sándor Szakkollégium

Mit jelent az Illyés Sándor Szakkollégium tagjának lenni?

Az Illyés Sándor Szakkollégium az Eötvös Loránd Tudományegyetem legifjabb, 2008 óta működő szakkollégiuma. A szakkollégium célja, hogy egyfajta tudományos-szakmai közösségként működjön, mely a pszichológia, neveléstudomány, és egészségtudomány területeken érdeklődő hallgatók kollektív tehetséggondozását segíti, s a három kar, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Tanító- és Óvóképző Kar hallgatóinak együttműködése által a különböző diszciplínák összekapcsolódását is szolgálja. Tevékenységét három pillér, a szakmaiság, közösségiség és társadalmi felelősségvállalás mentén törekszik megvalósítani.[1]

A szakkollégiumi lét már a felvételi beszélgetésre való felkészüléskor megkezdődik, és a tanulmányok befejezése után sem ér véget, hiszen a már végzett hallgatóknak is lehetősége van továbbra is aktívan bekapcsolódni a Kollégium életébe. Kollégiumi tagként, a hallgatók egyik kiemelt feladata a kutatás, egy-egy kutatóműhely tevékenységéhez kapcsolódva, vagy egy új részdiszciplínát képviselő műhelyt alapítva. A Szakkollégiumban jelenleg is több műhely várja a hallgatókat: a Döntéspszichológiai-, Felsőoktatás-kutatás-, Interkulturális pedagógiai-, Kognitív-, Motivált társadalmi megismerés-, Sportpszichológia-, Drámapedagógia Műhelyek.

A tudományos műhelymunkák mellett a szakmai területen végzett közösségi tevékenységek is erősítik az egymástól-tanulás, összetartozás érzését. Így a Szakkollégium hagyományosan minden évben megrendezi Szakmai Hét elnevezésű rendezvényét, és számos közösségi program segíti a szakkollégiumi identitás kialakulását.[2]

Hogyan lehetek a Szakkollégium tagja?

Az ELTE bármely karára járó tanári , vagy tanárszakot végző hallgató tagja lehet a szakkollégiumnak. A Szakkollégiumhoz való csatlakozás a vitaszemináriumok látogatásával kezdődik, illetve egy felvételi elbeszélgetésen is részt kell vennie a jelentkezőknek. A BA képzésre való jelentkezés esetén egy önéletrajzot, egy motivációs levelet, és egy 5-8 oldalas esszét kell készíteni, a felkínált, vagy szabadon választott, ám a Felvételi Bizottsággal előre egyeztetett témában. Az MA képzésre történő jelentkezéshez szintén önéletrajz, motivációs levél, illetve egy korábbi tudományos munka (pl.: szakdolgozat, TDK munka, stb.) benyújtása szükséges. Mindkét felvételi vizsga egy beszélgetésből, és egy, a témához kapcsolódó vitából áll.[3]

Hogyan épül fel a Szakkollégium képzési rendszere?

A szakkollégista létbe történő bekapcsolódás egy 0. félévvel kezdődik vitaszemináriumok keretében. A vitaszemináriumok felsőbb éves szakkollégisták által irányított tematikus beszélgetések, melyek során a szakkollégium kutató-műhelyeinek megismerése mellett a hallgatók felvételire történő felkészítése zajlik a vitakultúra fejlesztése, és az interdiszciplináris szemléletmód megalapozása által.

A sikeres felvételi beszélgetést követően, az első félévben a hallgatók alapozó kurzusok keretében kezdik meg szakkollégiumi tanulmányaikat, és ekkor kapcsolódnak be egy-egy kutató-műhely tevékenységébe. Ezután a szakkollégistáknak egymásra épülő kurzusokat kell teljesíteniük a modulképzés keretében, majd pedig a szakkollégiumi tanulmányokat a modulzáró vizsgával fejezik be. Ezt követően, mesterszakos hallgatóként már projektképzés keretében folytathatják tanulmányaikat (Lénárd, 2009).[4]

Felmerülő kérdésekkel a képzésről, és a Szakkollégiumról a Kollégium Igazgatójához fordulhatunk, a szakkollégiumi életről, és a felvételi lehetőségekről részletesen pedig a Szakkollégium honlapján tájékozódhatunk: itt.