Felkészülés a felvételire

Hogyan érdemes a felvételi beszélgetésre készülni?

Fontos megerősíteni, hogy a tanári szak egészére vonatkozóan nincs külön felvételi beszélgetés. Ilyen szóbeli vizsgaalkalmakra a szakterületi modulokhoz kötődően kerülhet sor. Mindenekelőtt érdemes tájékozódnia a választott szakterületi modul, modulok felvételi eljárásával kapcsolatban, hiszen az egyes szakterületi modulokért felelős szakgazdák eltérő elvárásokat fogalmazhatnak meg a felvételire készülő hallgatók számára (pl. van-e kötelező vagy ajánlott szakirodalmi lista, amiből készülni kell). A Pedagógiai és Pszichológiai Karhoz kötődően a speciális pedagógiai modulokra némelyikén kell felvételizni szóbeli vizsga keretében (az SPM-ekről általában lásd később).

Az egyes szakterületi sajátosságokon túl (felvételi követelmény, olvasmánylista, referencia munka, stb.) minden felvételizőnek tudnia kell, hogy a felvételi vizsga egy szakmai diskurzus. A felvételi bizottság tagjai különböző tárgyakat oktató szakemberek, ezért a legkülönfélébb témákról kérdezhetik a felvételizőt, nem csak az olvasmányairól, hanem az adott szakterülettel kapcsolatos nézeteiről, feltevéseiről, tapasztalatairól is. Az alábbiakban néhány olyan szempontot fogalmaztunk meg, amelyek szakterülettől függetlenül a felvételi sikerességét, eredményességét jelenthetik:

  • Motiváció: A bizottságot talán a leginkább az érdekli, hogy Ön miért is szeretné az adott modult tanulni. Gondolkodjon el ezen, és fogalmazza meg mindazokat az érveket, amelyeket fontosnak tart a modul választásával kapcsolatban! Fontos, hogy ne csak olyan válasza legyen, hogy érdekli a modul, hanem arra is készüljön fel, hogy ezt bővebben is ki tudja fejteni!
  • Olvasottság, tájékozottság: Akár meg van jelölve kötelező szakirodalom, akár nincs, mindenképp pozitív benyomást kelt a bizottság tagjaiban, ha a felvételiző tájékozott a legfrissebb szakirodalmakban. A felvételire készülve – ha egyéb követelmény nincs – válasszon ki és olvasson el legalább két-három tanulmányt, cikket, könyvet, ami az adott szakterületen az utóbbi években jelent meg! Ha interneten elérhető forrásokat talál, figyeljen arra, hogy azok valóban megbízható források legyenek! Ha mindezt megteszi, nem fogja váratlanul érni az a (gyakori) kérdés, hogy mit olvasott témába vágóan az elmúlt időszakban.
  • Problémaérzékenység: Minden szakterületen, tudományágban vannak olyan problémák, dilemmák, kérdésfeltevések, amelyek aktuálisan a leginkább foglalkoztatják az adott szakembereket. Ezekről részint a szakirodalomban, részint tudományos rendezvényeken, konferenciákon tájékozódhatunk. Fontos lehet, ha a felvételiző meg tudja említeni ezeket a vitás kérdéseket, és véleményt tudjon formálni ezekkel kapcsolatban. Nem várja el a bizottság, hogy ezekről kimerítő ismeretekkel rendelkezzen a hallgató, de sokat elárul a szakmai identitásáról, elkötelezettségéről, ha ismerirolni ezeket a kérdéseket, dilemmákat, és meglevő ismeretei birtokában saját véleményét is meg tudja fogalmazni.
  • Nyitottság: A felvételi beszélgetés alkalmával arról kell meggyőznie a bizottságot, hogy komolyan érdeklődik a tudományterület iránt.
  • Határozottság: A felvételi beszélgetés egy fontos állomás, mert évekre meghatározza miképp alakul majd a felvételiző hallgató pályája. Ezért legyen határozott és mutassa meg, milyen céljai vannak az adott modul választásával! Törekedjen arra, hogy határozott, reális ugyanakkor céltudatos legyen a felvételi során, így a bizottságot is könnyen meggyőzi majd, hogy elkötelezett a modul tanulása iránt!

Miért kell felvenni már a tanári szak előtt és mire jó valójában a 10 kredit?

A bolognai típusú tanárképzés nem az érettségizőtől várja a döntést: tanári pályára adja-e a fejét vagy más értelmiségi hivatásnak. Ad erre még három évet. Az alapképzés befejeztével nyílik lehetőség a tanári szakon való továbbtanulásra (illetve tanári szakra jelentkezésre). A jogalkotó úgy vélekedett: jobb ezt a döntést három évvel későbbre halasztani. Ezzel együtt elő is írt bizonyos rákészülést. 10 kreditnyi képzés során kell megismerkednie a hallgatónak a tanári pályával legalább olyan mértékben, hogy el tudja dönteni, szeretne-e ilyen tanulmányokat folytatni, és várhatóan neki való-e ez a pálya.

Az köztudott, hogy a fiatalok egészen különböző tervekkel lépnek az egyetemi útra, s még különbözőbb elképzelésekkel állnak egy tanári pályaválasztás előtt. Persze, vannak olyanok is – nem kevesen – akik már régen döntöttek, eljegyezték magukat a tanári szakmával. Mások bizonytalanabbak, magukat sem próbálták ki még, s a szakma nyelvét, szabályait sem ízlelgették. Megint másokban valóban később, a serdülőkor végleges elmúltán érlelődik a felelős döntés, „ki kellett pihenniük” netán rossz iskolai élményeiket. A 10 kredites képzés nekik mindnyájuknak szól.

Érdemes megpróbálni, kipróbálni magunkat, tehát még a végleges, elkötelező döntés előtt, vagy a döntési folyamat részeként: érdekel-e, akarom-e? Sok hallgatói visszajelzés igazolja többéves tapasztalatainkat, hogy fontos ez a rákészülés.

A 10 kredit tárgyai közt igen sok népszerű tárgy van. Alábbiakban be is mutatjuk e tantárgyak rövid ismertetőit oktatóik feljegyzése nyomán.

Pszichológiai kurzusok:

Családi szocializáció és fejlődéspszichológia

A kurzus bemutatja az emberi fejlődés jellegzetességeit, az életút tipikus változásait, és részletesen foglalkozik a szocializációs hatásokkal. Kiemelten foglalkozik a család szerepével a személyiségfejlődésben, és a személyiség biológiai, valamint társas-társadalmi meghatározottságával. A tanegység olyan ismereteket nyújt, melyek segítséget adnak általában az emberek megértéséhez, ezáltal segítve a pedagóguspályán a tanulókkal való jobb bánásmódot. Azonban nem csak itt hasznosíthatók ezek az ismeretek, hanem a hétköznapi életben vagy a szülői szerepkörben egyaránt.

A gyermek fejlődése és életkori jellemzői

A fejlődéspszichológiai szeminárium alapvető célja, hogy a hallgatók megismerjék a gyermekek pszichológiai fejlődésének folyamatát a születéstől a fiatal felnőttkorig, és az egyes életkorok jellemzőit, különös tekintettel az iskoláskor jellegzetességeire. A gyakorlat folyamán elmélyítjük az elméleti ismereteket beszélgetésekkel, vitákkal, valamint olyan feladatokkal és játékokkal, melyek segítik az adott témák feldolgozását. A gyakorlat során a hallgatók megismerkednek az interjúkészítés, valamint a gyermekmegfigyelés módszereivel, amelyeket a gyakorlatban ki is kell próbálniuk.

A kötelező tárgyakon túl – egy korszerű felsőoktatáshoz illően – választani is lehet. Ez esetekben még erősebb lehet az egyetemi oktató és érdeklődő tanárjelölt-jelölt egymásra találása. Például:

Pszichológiai jelenségek a filmművészetben

Ez a szeminárium alapvető lélektani jelenségek megértéséhez visz közelebb a filmművészet segítségével. A filmbeli történések élményszintű feldolgozásával és közös megbeszélésével fedezzük fel az egyedi történésekben rejlő általános pszichológiai törvényszerűségeket, tanulunk életünk fontos kérdéseiről, az emberi kapcsolatokról, konfliktusainkról, hatalomról stb. – vagyis másokról és önmagunkról.

Társas jelenségek pszichológiája

Az előadások a hétköznapi életben előforduló társas jelenségekkel foglalkozik, az emberi érintkezést elősegítő és nehezítő tényezőkkel, mint a kommunikációs csapdák, játszmák, és a hatékony kommunikáció eszközei. Foglalkozik olyan társadalmi problémák okaival is, mint a szenvedélybetegségek, internet függőség, amelyek a fiatalokat is veszélyeztetik. A jelenségek megértését gyakorlati feladatok is segítik a félév során. Az előadások célja a mindennapi társas érintkezésben hasznosítható ismeretek átadása.

S mit kínálnak a neveléstudományok szakemberei?

Pedagógiai problématörténet előadás és Pedagógiai problématörténet gyakorlat

A két kapcsolódó tanegység a nevelés és oktatás történeti szempontú elemzésére vállalkozik. E tárgyak során ma is aktuális nevelési – oktatási kérdésekre adott történeti válaszok ismerhetők meg, amelyek fontos alapként, vagy épp magyarázatként szolgálhatnak e jelenségek megértéséhez, a tanulságok levonáshoz. Elsősorban az európai és a magyar hangsúly kerül előtérbe, ugyanakkor arra törekszünk, hogy a tanárjelölt képes legyen a hazai nevelés- és oktatásügyet a nemzetközi pedagógiai folyamatokba helyezve elemezni. A kronológiai áttekintés mellett a problématörténeti szemléletmód is érvényesül.

Pedagógiai tapasztalatok, nézetek

A tárgy lényege: saját – mondhatni naiv – tapasztalatok felidézése, rendszerezése, kritikai elemzése – így mondjuk: reflexiója – az iskola, a pedagógia világáról. Kezdeti kísérletek ezek a saját élmények összevetésére a neveléstudomány jeles mestereinek gondolkodásmódjával, fontosabb tételeivel. A tárgy fókusza annak megértése, felfedezése, hogy számtalan tapasztalatunk van már a tanári pályáról, s ezek mélyen meghatározhatják gondolkodásunkat, saját pedagógiai elképzeléseinket, s azt is, hogy a hallgató miként dolgozza majd fel mindazt, ami a képzés során rá vár. A kurzus végére szeretnénk, ha mindenkinek saját élménye lenne erről a felfedező útról, s azt is megértené, hogy ezek az utak természetszerűleg nagyon különbözőek. Annak örülnénk, ha a kurzus végére minden hallgatóban hasonlóan konkrét elhatározás fogalmazódna meg, mint az itt idézett hallgatókban:

„Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen összetett, kihívásokkal, kreativitási lehetőségekkel és felelősséggel teli a nevelés, a diákokra való egyéni figyelem, odafordulás, a tanítás. Bizonytalan voltam abban, hogy nekem való a tanári pálya, de most világosan látom, hogy ez az én utam, ezt szeretném jól csinálni…”

„…nem gondoltam, hogy ilyen hatalmas munka és felelősség a nevelés, a diákokra való egyéni figyelem, odafordulás, a tanítás. Kacérkodtam a tanári pályával, de most világosan látom, hogy ez nem azén utam, ez vakvágány lenne….”

S néhány pedagógiai alternatíva:

Az alternatív iskolák

A kurzus célja és tartalma, hogy a hallgatók váljanak nyitottá az egyenlőtlenség társadalmi problémáira, és ismerkedjenek meg az alternatív iskolák világának esélynövelő jelentőségével, differenciált válaszaival, az iskola világának lehetséges változási irányaival. Kritikusan értékeljék az eltérő pedagógiai koncepciókat. Keressék saját “iskolaképüket”.

Talán ezek után világos, mire is való a 10 kredit.

A hallgató felelős tanulási elkötelezettségét és kreativitását tisztelő és elváró jogszabály lehetővé teszi a 10 kredit tanári mesterszakkal történő párhuzamos megszerzését is, tehát az arra történt felvétel után is végigjárható. A jogszabályok azonban az egyes intézményeknek ebben a kérdésben szabad kezet adnak, így az ELTE saját hatáskörben elvárhatja és egy eset kivételével el is várja, az alapozó modul előzetes teljesítését. Nem javasoljuk tehát az alapozó képzés elhagyását – csak különösen egyedi esetekben -, mivel (ezt próbáltuk igazolni), ez még nem tanárképzés, csupán a pályaválasztás előkészítését segítő kurzusok rendszere, amolyan „kóstolgató”. A kóstolgatás ízét az ELTE-n az is segíti, hogy e kurzusok közt alig vannak előfeltételek, a hallgató maga állíthatja kedve, időbeosztása szerint órarendjébe a tárgyakat. Az önismeretet-szakmaismeretet hivatott továbbá segíteni, hogy némely tárgy esetében az ELTE-n a megannyi feszültséget termelő ötfokozatú osztályozási skála sem üzemel.

Mindezekért az első tanári oklevelet szerző hallgatók esetében jelenleg a felvételi pontszámba is beszámít a 10 kredit által hozható 10 pont.

Mi történik, ha a tanári MA-ra való jelentkezés előtt a 10 kreditet nem végezte el a jelentkező?

A BA képzésre járók, amennyiben a 10 kreditet az alapképzés alatt nem végezték el, akkor módjuk van a tanulmányok megkezdése előtt, költségtérítés fizetése mellett ezeket a tanulmányokat pótolni (ld. az előző fejezet részismereti képzésről szóló részét). Az MA, vagy egyetemi nem tanári végzettséget „tudós szakon” szerzettek a 10 kreditet a mesterképzés első két féléve alatt pótolhatják. Erről a kötelezettségéről a felvételi értesítésben tájékoztatást kap a jelentkező.