Pszichológia tárgyak

A BA képzés 10 kredites tanári előkészítő moduljának két pszichológia tanegysége szerves egységet képez az MA képzéssel. A BA képzéshez tartozó „Családi szocializáció és fejlődéspszichológia” és „A gyermek fejlődése és életkori jellemzői” tanegységek, olyan ismereteket tartalmaznak, amelyek szükségesek a további ismeretek megértéséhez. Ezért feltételezzük, hogy a hallgató jártas a fejlődéslélektan alapvető ismereteiben, akár nálunk, az ELTE-n sajátította el ezeket az ismereteket, akár máshol. Ha úgy érzi, hogy a szocializáció vagy az életkorok jellemzőivel kapcsolatos ismeretei hiányoznak, kérjük, pótolja, mert szüksége lesz rá[1]!

Az MA képzés során a pszichológia tárgyak három nagy csoportba sorolhatóak. Az első csoport három nagy témakör köré szerveződő előadás és ehhez tartozó szeminárium, a második a személyiségfejlesztő tréningek csoportja, a harmadik pedig egy választható tárgy a hétköznapok pszichológiai kérdéseinek köréből áll. A képzés sajátossága, hogy az első csoport szemináriumaihoz, és mint ahogy majd látjuk, a pedagógiai jellegű szemináriumokhoz is kötelezően iskolai gyakorlat tartozik. Hospitálások, iskolai megfigyelések és tanulókkal vagy pedagógusokkal végzett vizsgálódások segítik, hogy az elméletben tanult jelenségek és az iskolai gyakorlat összekapcsolódjon, és ezáltal alkalmazható tudást biztosítson.

Az első csoportként emlegetett három nagy témakör az értelmi folyamatok, a személyiség- és egészségpszichológia és a pedagógiai szociálpszichológia kérdései. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a három kérdéskör a következőkel foglalkozik: Hogyan tanulunk hatékonyan? Miért olyanok a tanulók, mint amilyenek, és hogyan bánjunk velük? és a Hogy viselkednek a gyerekek, ha együtt vannak, és mit tegyünk, ha csoportban vannak?.

Az értelmi, vagy kognitív folyamatok fejlődése és fejlesztése az iskolai tanuláshoz szükséges pszichés funkciókkal foglalkozik a motiváció kérdéskörétől a figyelem és a tanulás különböző formáinak jellemzőin át az emlékezet sajátosságaiig. Két témakör kap itt nagyobb hangsúlyt, a tanulási nehézségek és zavarok, és a hatékony tanulás módszerei. A szemináriumon ez a két téma, a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak megismerése, a velük való bánásmód kérdései és a minden tanulót érintő tanulásmódszertan elvei és gyakorlati megvalósítása kerül a fókuszba.

A személyiségpszichológia mindig is széles érdeklődést váltott ki, nem csak a tanárképzés céljai miatt, hanem azért is, mert mindenkit érdekelnek a saját személyiségével kapcsolatos ismeretek, és izgatják azok a furcsaságok és mentális betegségek, amelyekkel kivédhetetlenül találkozunk életünk során. Ezért nem csak a személyiség jellemzőivel és az egészséges személyiségfejlődés feltételeivel foglalkozunk, hanem a pszichopatológia pedagógusok számára is fontos vonatkozásaival is. Az egészségpszichológia mára már klasszikussá vált témakörei: a magatartáspszichológia eredményei, az egészségmegőrzés, és a szenvedélybetegségek (drog, alkohol, dohányzás) és prevenció kérdéskörei kerülnek megvitatásra. Mindezen témák szemináriumi feldolgozása segítséget nyújt ahhoz is, hogy a leendő tanárok eszközökkel rendelkezzenek ezeknek a problémáknak felismeréséhez és a súlyos társadalmi kérdéseknek legalább iskolai szintű kezeléséhez.

A pedagógiai szociálpszichológia a társas jelenségekkel foglalkozik, különösen iskolai keretbe ágyazva. A témák széles köre tartozik ide a hatékony kommunikációtól a csoport kialakulásán és működési jellemzőin túl az olyan kurrens témákig, mint az iskolai erőszak vagy a segítő viselkedés témaköre. A szemináriumokon a szorosabban vett csoportdinamikai és neveléspszichológiai témákkal foglalkozunk, segítve ezzel az olyan feladatok megoldását, mint a csoportvezetés, csoportszerkezet- csoportlégkör fejlesztése, hatékony fegyelmezés. Részletesen foglalkozunk olyan fontos kérdésekkel, mint a tanárszerep, vezetési stílus, tanár-diák viszony, és az osztályfőnöki feladatok, például a pályaválasztás segítésének módszerei.

A tanárképzésnek ma már nem „új” módszere az önismereti és képességfejlesztő tréning, de mindenképp a legújabb időkben honosodott meg, mint az egyik hatékony eszköz arra, hogy a hallgatókat személyiségükben is felkészültebbekké tegyük a tanári pálya kihívásaira. Ez a tanegység nem könnyű műfaj, sem az oktatóknak, sem a hallgatóknak. Látszólag „könnyű óra”, mert nincs zh, vizsga és beadandó dolgozat. Mégis „nehéz”, mert itt mindenkinek dolgoznia kell a személyiségén, ha profitálni akar az órákból. Trénerként is azt tapasztaljuk, hogy a teljes mértékű lelkesedéstől az elutasításig mindenféle vélemény előfordul akár ugyanazzal az órával kapcsolatban, bár ez utóbbi inkább kivétel. A tréning hallgatóként sem könnyű műfaj, szokatlan tevékenységi formákat jelent, és az önismeret fejlődése, a saját magunkkal kapcsolatos tanulás esetenként érzelmileg megterhelő folyamat. Éppen ezért érezzük fontosnak, hogy a tréningek sokszínű kínálatát nyújtsuk, és lehetőséget teremtsünk a tréner megválasztására is. A két tréning eltérő hangsúlyú, az első inkább az önismeretet és a társak megismerését célozza. Ezzel nem titkolt szándékunk az sem, hogy segítsük egymást segítő tanulói csoportok kialakulását is. A második tréning a tanári pályához szükséges képességek fejlesztését helyezi központba. Számos visszajelzésünk van arra, hogy ez a tanulási forma a kompetenciafejlesztés nagyon hatékony eszköze. Ezért reméljük, hogy minél többen veszik a bátorságot, hogy minél nyíltabban vegyenek részt a foglalkozásokon, kihasználják a tréning nyújtotta tanulási lehetőségeket, mert ez az a műfaj, ami mindenkinek annyit nyújt, amennyit elvesz belőle.

A Személyiségfejlesztés tréning tantárgyblokk: Kommunikációs tréning; Önismereti tréning; Autogén tréning.

A tanári hatékonyság fejlesztése tréning tantárgyblokk tervezett kínálata: Tolerancia tréning; Konfliktuskezelés; Segítő készségek fejlesztése.

Röviden be is mutatjuk, mi rejlik a címek mögött, hogy ne csak a „jó időpont”, hanem a tréningek tartalma alapján a személyiségének, és a jelenlegi igényeinek leginkább megfelelő tréninget választhasson.

A személyiségfejlesztő tréningek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet önmagunk megismerésének fontosságára. A tanári pályán az önreflexióra való képesség elengedhetetlen. Ehhez nyújt támpontokat és segítséget a tréning.

A kommunikációs tréningeken a hallgatónak lehetősége nyílik visszajelzések segítségével kommunikációs jellemzőinek tudatosítására, a kommunikáció hatékonyságának fejlesztésére. A tréning ráirányítja a figyelmet az aktív hallgatás, az én-közlés technikáira, a kommunikációt torzító tényezőkre, a kommunikációs korlátokra, gátakra. Mindez hozzájárul a hatékonyabb konfliktus-megelőzéshez illetve megoldáshoz, a személyes hatékonyság és a személyes kapcsolatok javulásához.

Az önismereti tréningek lényege, hogy a visszajelzések segítségével a résztvevők teljesebb képet kapjanak önmagukról, tudatosíthassák erősségeiket és fejlesztendő területeiket. A képzésben többféle módszer közül válogathat a hallgató. A pszichodráma segítségével lehetősége nyílik mind hétköznapi mind tanári élethelyzeteket dramatizált formában kipróbálni, többféle szerepbe belehelyezkedni, hasonló élményeit feldolgozni. A festés és rajzolás eszközét használó tréning lényege, hogy a hallgatók zene és vershallgatás segítségével ráhangolódnak egy adott – általában természeti – témára, majd a megjelenő képzeleti képeket különböző technikákkal megjelenítik. Ezt követően van lehetőség az érzések, asszociációk megbeszélésére. Sem a pszichodráma, sem a művészeti csoporthoz nem szükséges előképzettség, színészi vagy rajztehetség.

Az autogén tréning olyan lazítási módszer, amely alapvető testi-lelki nyugalom, kikapcsolódás elérésére tanít meg. A módszer alapfokának elsajátítói képesek lesznek arra, hogy 7-10 perc alatt kellemes, mély nyugalomba juttassák önmagukat. Ezzel a napi igénybevételtől, feszültségtől tehermentesítik a szervezetüket. A módszer a heti egy alkalmas csoportfoglalkozás mellett napi kb. 15 perces otthoni gyakorlást is igényel, melyről élménynaplót kell a résztvevőknek vezetni. Azoknak ajánljuk, akik szívesen “fektetnek be” a később is használható tanulási módszer elsajátításába, szeretik maguknál tartani a kontrollt.

A tanári hatékonyság fejlesztésére a következő tréningeket kínáljuk:

Tolerancia tréning – a tréning célja a leendő tanárok előítélet-mentes gondolkodásának alakítása, és ezen keresztül annak elősegítése, hogy elkerülhető legyen az iskolában a hátrányos megkülönböztetés. A tréningen tanúsított aktivitás mellett a hallgatók gyűjtőmunkát végeznek egy magyarországi kisebbség hagyományairól, szokásairól, illetve listát készítenek saját, e társadalomban viselt előjogaikról.

A konfliktuskezelés tréning lényege az iskolában előforduló lehetséges konfliktusok feltárása és feldolgozása saját iskolai tapasztalatok és a csoportfoglalkozásokon szerzett saját élmények alapján. A foglalkozások választ keresnek a csoport által a tanári szereppel, az iskolai konfliktusokkal kapcsolatban felvetett problémákra. A foglalkozások strukturált helyzetgyakorlatokra, encounter technikákra, csoportépítő és önismereti elemekre épülnek.

A segítő készségek fejlesztése tréning célja, hogy a résztvevők megismerhessék az empátián alapuló segítő beszélgetés mibenlétét, ezt saját élményként átélhessék, kipróbálhassák. A csoportmunka a szerepjátékon alapuló empátia-labor módszerével történik, a gyakorlatok során az iskolai életből vett konkrét helyzetekkel dolgoznak.

Végezetül az utolsó pszichológia tárgy igazi személyes választást tesz lehetővé. A pszichológia a hétköznapokban választható tárgy, ami az egyéni érdeklődést, vagy akár személyes problémák feldolgozást is lehetővé teszik. Olyan speciális témákat kínálunk ebben a blokkban, amelyek célzottabban szolgálhatják bizonyos csoportok felkészülését a tanári pályára, személyes érdeklődés vagy személyes fejlődési igények alapján. A tervezett témák két témakör köré csoportosíthatóak, a pszichés egészség fejlesztése és a nehéz élethelyzetek témái köré:

Pszichés egészséges fejlesztése: A pályaválasztási érettség fejlesztése az iskolában; Mentálhigiéné az iskolában; Média és a gyerek; Családpszichológia; Nemi szerep és szexualitás;

Nehéz élethelyzetek és fejlődési periódusok: Pszichés egészség és a terápiás lehetőségek a személyiség támogatásában; Serdülőkori problémák; Osztályfőnöki gyakorlat; Sikamlós témák; Veszteségfeldolgozást segítő tréning; A „kistanár” problémái


[1] Irodalomként ehhez ajánljuk:

N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. 1., 2., 3. 4., 6. 24. 26. fejezet. Budapest, 2004, Osiris

Cole, M., Cole, Sh. R.: Fejlődéslélektan.  1. 2.3. 4. 5. 6. 7. 11. 15. 17. fejezet Budapest, 2003, Osiris